GYIK

Sajnálatos módon még mindig tartja magát az a téves feltételezés, miszerint legalább két órát kell várni a szoláriumozás utáni zuhanyozásig. Ha esetleg attól félne, hogy lemossa a barnulást, megnyugtathatjuk: ez semmi esetre sem fog bekövetkezni! Tehát nyugodtan zuhanyozzunk szoláriumozás után.

Jóval a szoláriumozás megkezdése előtt távolítson el minden kozmetikumot, pl. sminket vagy parfümöt. A napfényvédő krémek nem megfelelőek a szoláriumban. A tökéletes eredmény elérése érdekében használjon szoláriumozás utáni hidratáló krémet!

A szoláriumokban a napéhoz hasonló sugárzási spektrumot alkalmaznak. De a természetes napozáshoz képest a szoláriumban kontrollálható az idő és a bőrtípusnak megfelelő napozás. Ez azt jelenti, hogy a sugarak összetétele mindig ugyanaz. Természetes környezetben a barnítási intenzitás folyamatosan változik.

A legtöbb esetben ezeket a foltokat a lapockákon és a fenék fölötti részen találhatjuk, kialakulásuk azzal a nyomással magyarázható, amely a szolárium plexije és az azon fekvő test között jön létre. A nyomás befolyásolja a vérkeringést, vagyis ezeken a részeken a test azért nem tud barnulni, mert a vér nem szállít a barnuláshoz elengedhetetlen oxigént. Tippünk: félidőben forduljon meg és így minden testrész egyenletesen le fog barnulni.

Vannak a testnek olyan részei, amelyek kevesebb barna sejtet tartalmaznak, mint más testrészek, pl. a karok belső oldala. Más testrészeken, pl. az arcon vastagabb szaruréteget találhatunk, ezért barnul az arc lassabban. Mivel arcunk többékevésbé egész évben ki van téve a napsugárzásnak, ez a szaruréteg az UV fény elleni védekezést szolgálja.

Mindenek előtt genetikai faktorok befolyásolják a barnulást, mivel mindannyian bizonyos bőrszínnel születtünk. A pigment termelő sejtek kapacitását (sok, vagy kevésbé sok pigmentet képesek termelni) ezek a tényezők határozzák meg.

A bőr pigmentációja a felső bőrrétegben, az ún. epidermisben zajlik le. Minden 28-30 napban az itt található sejtek megújulnak. A felső bőrréteg belsejében elhelyezkedő sejtek osztódnak és a felszín felé mozognak, ahol fokozatosan elhalnak majd leválnak. A folyamatosan ismételt szoláriumozás segít megtartani a barna színt.

Igen, elölről kell kezdeni. Egy hosszabb szünetet követően mindig be kell tartani az első szoláriumozási alkalomra ajánlott időtartamot. Az ezt követő kezelések között 48 óra szünetet kell tartani.

A helyes szoláriumozás mértéktartó lépésekben történik; a legjobb módszer napozási tervhez tartani magunkat. Ismerni kell bőrtípusunkat, és nem szabad túllépni az ajánlott barnulási időt és dózist. Különböző intézetek (mint pl. a Bundesgesundheitsamt – a német szövetégi egészségügyi központ ) 48 órás szünetek betartását javasolják az egyes kezelések között. Mivel a bőrpír vagy leégés csak 6-24 órával később jelentkezik, a 24 órán belül történő kétszeri szoláriumozás nem kívánatos bőrpír kialakulásához vezethet. Általában 8-10 szolárium kezeléssel már tökéletes eredmény érhető el.

Alapvetően igen. Figyeljen azonban arra, hogy a szervezetet érő összterhelés (pl. a keringési rendszerre gyakorolt hatás) ne legyen túl magas!

A témában illetékes bizottság ajánlása szerint a napozások vagy szoláriumozások száma max. 50 lehet évente. Az egyes napozási/szoláriumozási időpontok között min. 48 órás szünetet kell tartani. A leégést jelző bőrpír 6-24 órával később jelentkezik. 24 órán belül megismételt napozás nemkívánatos bőrpír kialakulásához vezethet. A mértékletes barnulás segíthet a bőrnek saját védőrétegének kialakításában, amellyel a túlzott UV sugárzás ellen védekezik. A bőrbe hatoló UVB sugarak a melanin képződést stimulálják, amely aztán beborítja a sejtmagot és védi a DNS-t. Továbbá az UVB sugarak megvastagítják a bőr felső rétegét (epidermis) megakadályozva azt, hogy az UV fény korlátlan mértékben az alsóbb bőrrétegekbe hatoljon. A szoláriumban történő barnulás ésszerű dolog bőrünk nyári szabadságra való felkészítésében. De csak lassan haladjunk előre! Vigyázzunk, hogy bőrünk soha ne égjen le! Kb. 3-4 hétre van szükség 4-8 faktorszámú fényvédelem kialakulásához. Az ajánlott kezelések száma ebben az időszakban heti egy-két alkalom.

A témában illetékes bizottság ajánlása szerint a napozások vagy szoláriumozások száma max. 50 lehet évente. Az egyes napozási/szoláriumozási időpontok között min. 48 órás szünetet kell tartani. A leégést jelző bőrpír 6-24 órával később jelentkezik. 24 órán belül megismételt napozás nemkívánatos bőrpír kialakulásához vezethet.

Egyes embereknek egyszerűen több fényre van szükségük ahhoz, hogy „megfelelően működjenek”, mint másoknak. A napozás és szoláriumozás serkenti az endorfinok, az ún. „boldogság hormonok” termelődését. A bőséges fényt élvező emberek gyakran boldogabbak és életvidámabbak. Amint már többször utaltunk rá, terápiás kezeléshez kérjen orvosi tanácsot!

Jó néhány bőrbetegségnél, pl. psoriasis, neurodermitis vagy akne az UV fény enyhülést hozhat. Számos esetben a bőrkép is javul. Terápiás kezeléshez azonban orvosi konzultáció szükséges.

Egyszerűen a pihenés, kikapcsolódás, feltöltődés céljából, az immunrendszer erősítése miatt, a csontritkulás (osteoporosis) megakadályozására, a szív és a keringési rendszer erősítésére, a vitalitás növelésére, a ragyogóbb megjelenés miatt, téli depresszió ellen, a rák (mell-, vastagbél-, prosztata-rák) kockázatának csökkentésére. A lebarnult bőr biztosítja a legjobb fényvédelmet. A szoláriumok előnye az a tény, hogy ellenőrzött és pontosan adagolt barnulást kínálnak minden egyes bőrtípusnak - ellentétben a természetes napozással -, mivel a szoláriumban lehetséges az egyénre szabott barnulás.

Néhány gyógyszer fotó-allergiás reakciót válthat ki (pl. bőrpír kialakulása). Ezek lehetnek pszichiátriai kezelések során alkalmazott szerek, antibiotikumok, antidepresszánsok, esetleg növényi hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek. Kérje kezelőorvosa tanácsát!

Igen, használhatja. Normális módon zajló terhesség alatt semmilyen korlátozásra nincs szükség. A terhesség előrehaladtával azonban, próbálja elkerülni a szervezetére gyakorolt általános stressz-hatásokat, mint pl. túlzott napozás (ha kétségei vannak, kérjen orvosi tanácsot).

A szem körüli érzékeny bőr védelme miatt szoláriumozás közben mindig viselni kell UV-szűrővel ellátott szemüveget. Ilyen szemüveg általában rendelkezésre áll a szolárium stúdióban. Azoknak a vendégeknek, akiknek a szemét megoperálták, mindenképpen ajánlott az UV szemüveg. A csukva tartott szemek és a szemüveg viselése együttesen megakadályozza, hogy az UV fény elérje a szemet vagy a kontaktlencsét. Mindazonáltal azt javasoljuk, hogy szoláriumozás előtt vegye ki a kontaktlencsét! A meleg által okozott szárító hatás érzékenységet válthat ki a szemekből és nem kívánt reakcióhoz vezethet.

A szolárium szalonoknak a fogyasztókat el kell látniuk megfelelő információval és tanácsokkal a bőrtípusuknak legmegfelelőbb barnulási tervre vonatkozóan, meg kell akadályozniuk a napágyak használatát a 18 éves kor alattiak számára, és világos információt kell adniuk az ultraibolya sugárzás veszélyeiről. A egyedi barnulási tanácsokról bővebben a szolirendnél olvashatsz. A napágyakon figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni, illetve fogyasztói használat esetében az UV sugárzás kibocsátását 0,3 W/m²-re korlátozták. Ezek a viszonylag új szabályok azt célozzák, hogy csökkenjen az UV fény hatására bekövetkező bőrrák kockázata.

A szoláriumokat a (rákkeltő anyagok kategorizálásakor) a z „1. csoportba” sorolta egy franciaországi tudóscsoport. Az „1.csoport” azt jelenti, hogy bizonyítható a szoláriumok fokozott bőrrák-keltő kockázata. Az információ egyáltalán nem új: a természetes napfény ugyanebben a kategóriában található már 1992 óta! Az „1.csoportba” sorolás semmit nem árul el a kockázat mértékéről, csak arról, hogy van kockázat. Hiszen ha csúnyán megégeted magad a szoláriumba, akkor az kockázatos az egészségedet tekintve. Néhány anyag ebben a kategóriában valóban nagyon veszélyes, mint pl. az arzén és a mustárgáz. Másféle anyagok, mint pl. a vörösbor, sör és sózott hal, (szintén ebben a csoportban) nagyon alacsony kockázatot hordoznak. Azok a médiasztorik, melyek szerint a „barnulás legalább annyira veszélyes, mint az arzén”, teljes mértékben megalapozatlanok. A tudósok egyáltalán nem végeztek ilyen jellegű összehasonlítást, csupán az újságírók szüleményei az ijesztő szalagcímek. Erről a témáról még részletesebben olvashat itt, itt és itt.

Röviden: mert a száraz bőr nem barnul olyan jól. A bőrt fel kell készíteni az UV-fény fogadására, védeni kell a szoláriumozás ideje alatt, hogy a lehető legjobb barnulási szintet érjük el! Az UV-fényt a jól karbantartott, hidratált bőr tudja leghatékonyabban fogadni. A bőr típusától függően a szolárium kozmetikumok 30-40%-kal növelhetik a barnulási eredményt! Hidratáltságunk eléréséhez számtalan szolárium kozmetikum közül választhatunk.

A szoláriumok biztosítják a kontrollált barnulást és megfelelő szintű D vitamin képződését és megtartást. (Ld.: D vitaminról később). A természetes napozás során különböző erősségű UVsugárzásnak tesszük ki a bőrünket, ahol a sugárzás erőssége a napszaktól, a földrajzi helytől és az évszaktól függ. A szoláriumban a barnítási program a bőrtípustól és a berendezéstől függően biztonságosan beállítható úgy, hogy a túl-expozíció, a leégés elkerülhető legyen.

Gyógyászati és tudományos megállapítások egyértelműen utalnak arra, hogy a leégés az a tényező, mely a bőrrák keletkezésének veszélyét hordozza magában, különösen, ha ez gyermekkorban történik. A szolárium felelősségteljes használata során a barnulást és a D vitamin szint képződését kontrollált módon biztosítják az UV- sugarak.

A szoláriumozási alkalom az az időegység, amely az egyénhez szabott MED eléréséhez szükséges (MED= minimális erythema adag). Egyben az a határérték, ami éppen a mindenképpen elkerülendő bőrleégés előtt van. A szoláriumozás hosszát tehát meghatározza a berendezés maga, a vendég bőrtípusa és barnulási képessége. A szoláriumozás napján soha ne feküdjünk természetes nap alá.

Kalkuláld ki a szolirendedet, és pontosan megtudod, de általánosan a következőket lehet mondani. Egyáltalán nem használhatják a szoláriumot az I-es bőrtípusúak, a 18 évesnél fiatalabbak, akik fényérzékenységet okozó gyógyszereket szednek és akiknek családjában már előfordult bőrrák. Mindenki más heti 2-3 alkalommal szoláriumozhat mértéktartóan, úgy, hogy két alkalom között legalább 24 óra teljen el, sőt a II-es bőrtípusúaknál legalább 48. Az európai szabvány évi max. 60 szolárium látogatást javasol.

Ugyanazért, amiért véd a rákkal szemben is. A D-vitamin termelés miatt, ami erősíti az immunrendszert és szabályozza a sejtosztódást.

Az idősebbek számára a barna bőrszínnek már nincs elsődleges jelentősége. Ők inkább az UV fény biopozitív hatásait akarják élvezni, mint pl. reumatikus és egyéb fájdalmak enyhítése, a jó közérzet fokozása, vagy D3-vitamin képződésének serkentése az osteoporosis (törékeny csontok) elkerülése érdekében. Ezért erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatunk.

Általános szabályként leszögezhetjük, hogy az I. bőrtípusba tartozóknak és gyerekeknek nem ajánlott a szoláriumozás. A gyerekek bőrének UV-fény érzékenysége még nem megfelelően fejlett, ezért a serdülőkor előtt nem ajánlatos elkezdeni a szoláriumozást, és ezt követően is csak akkor, ha átfogó és szakszerű felvilágosítást kaptak. Mi 18 évnél fiatalabbaknak egyáltalán nem ajánljuk a szolárium használatát.